Hatalmas barna karikákkal a szeme körül nyilatkozik az utóbbi napokban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki 2019-ben minden korábbi politikai tapasztalat nélkül nyerte meg az államfőválasztást. Akkor könnyebb dolga volt, mint most, amikor nem a népszerűtlen Petro Porosenko hivatalban lévő elnökkel kell szembe szállni, hanem a világ egyik legerősebb hadseregével, az orosz armadával.
Több európai ország már meglépte, Magyarország még nem.
Az orosz csapatok vasárnap reggel törtek be a másfélmilliós városba.
Az Ukrajna elleni támadás a japán miniszterelnök szerint aláássa a nemzetközi rend alapjait.
Az olasz sajtó szerint olasz különleges egységek érkeznek Magyarországra és Romániába.
A nő már akkor elnézést kért, később saját közösségi oldalán írt az esetről.
Az ukrán elnök nem akar Fehéroroszországban tárgyalni, de ez nem érdekli az oroszokat.
Ritkán látott felvételek a háború véres valóságáról.
Az oroszországi agresszió miatt döntöttek így.
Ádám elmondta, mit tapasztal Kijevben és személyesebb kérdésekre is válaszolt.
A külgazdasági és külügyminiszter az ukrán-magyar határon jelentette be, hogy Magyarország mindenben segít a menekülteknek, a kormány pedig felajánlott egymillió euró segélyt. Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója pedig arról beszélt: "a végsőkig harcolni fogunk, miénk lesz a győzelem".
A vádak szerint Moszkva Ukrajna elleni inváziójával megsértette a nemzetközi jogot.
Bárki bármi tud a magyar csapatokról, ne beszéljen róla.
Finnország és Románia után több ország is bejelentette, lezárja légterét az orosz kereskedelmi gépek előtt az ukrán háború miatt.
Állampolgárságtól függetlenül.
Megvannak a megfelelő erőforrásaik és eszközeik, hogy fenntartsák a pénzügyi stabilitást.
A legnagyobb számban, 156 ezren eddig Lengyelországba érkeztek az Ukrajnából a háború elől menekülők, de 62 ezren lépték át a határt Magyarország irányába is. Az ENSZ nem tartja kizártnak, hogy ötmillióra is nőhet a menekültek száma.
A világ első közösségi médián követett háborúja nemcsak a kilőtt rakétákat és a félelmet hozta vissza Európába, olyan szankciókat is eredményezett az agressziót végrehajtó Oroszországra, amilyennel a Szovjetuniónak nem kellett szembenéznie. A cél az Ukrajna elleni támadásra a parancsot kiadó Vlagyimir Putyin rezsimjének megroppantása, ám az még nem látszik, sikerül-e, vagy a világnak valahogyan együtt kell majd élnie a páriának minősített politikussal, aki a két atomnagyhatalom egyikét vezeti, és az inváziót kísérő szópárbajban az alig leplezett nukleáris fenyegetéstől sem riadt vissza.
